1. Mikor d�nt�tted el, hogy sz�n�sz leszel? R�g�ta tervezted vagy spont�n j�tt?

Mindig sz�n�sz szerettem volna lenni, nem is k�sz�ltem soha m�snak. Arra viszont nem gondoltam, hogy musicalekben j�tsszak. �ltal�nos iskol�ban indultam egy �nekversenyen, ut�na azt mondta a tan�r, hogy ink�bb maradjak a versekn�l, mert az jobban megy.

A zen�t kiskorom �ta nagyon szeretem: anyuk�m sokat �nekelt nekem, mert rossz gyerek voltam, �s csak �gy lehetett lenyugtatni. Apuk�m is git�rozott, volt egy zenekara. Ennek ellen�re �n akkor m�g nem gondoltam arra, hogy �n magam is �nekeljek.

Mikor el�sz�r felv�teliztem az egyetemre, pr�zai szakra jelentkeztem. Nem vettek fel, �s �gy egy �vet a Mad�ch Sz�nh�zban t�lt�ttem statisztak�nt. Ez az �v nagyon sok tapasztalatot adott nekem, musz�j volt talpraesettnek lennem, mivel el�sz�r m�g saj�t lak�som sem volt, mindent egyed�l kellett megteremtenem.

A k�vetkez� �vben musical szakra jelentkeztem, mivel a pr�zai el�tte nem siker�lt. Ekkor m�r fel is vettek az egyetemre, ahol Ker�nyi Imre oszt�ly�ban id�n fogok v�gezni. 

M�g mindig ugyan�gy sz�vesen j�tszom pr�zai darabban, mint musicalben. Azt szeretn�m, ha mindk�t m�fajban dolgozhatn�k tov�bbra is.

2. Milyen a hangulat az egyetemen? Milyen a di�kok viszonya egym�shoz �s a tan�rokhoz?

Ez nagyon �rdekes, mert sok oszt�lyban jellemz� a rivaliz�l�s, n�lunk azonban ennek nyoma sincs. Tal�n az�rt, mert mi mindannyian olyan k�l�nb�z�ek vagyunk, hogy nincs is min rivaliz�lni. Sokat dolgozunk egy�tt, gyakran j�runk k�z�sen fell�p�sekre, �s olyankor mindig j�l �rezz�k magunkat.

A tan�rok nem t�l szigor�ak vel�nk, de bizonyos elv�r�soknak k�telez� eleget tenni. F�leg az els� k�t �vben sok az elm�leti tananyag is, �s azokra fel kell k�sz�lni. A mi oszt�lyunknak szerencs�je van, mert nagyon j�k a tan�raink.

3. V�llalhattok m�s sz�nh�zakn�l is szerepet?

Elvileg harmadikt�l lehet, de n�lunk m�r m�sodikban is j�tszottunk egy p�ran sz�nh�zban. Az volt a meg�llapod�s, hogy abban az �vben csak f�szerepet v�llalhatunk el, m�st nem. �n is �gy kaphattam meg N�r� szerep�t a Szt�rcsin�l�k c�m� musicalben, Veszpr�mben. B�r a premier el�tt hangszalag-gyullad�st kaptam �s f�ltem, hogy nem fogok tudni �nekelni, v�g�l m�gis nagy sikere volt a bemutat�nak. Ny�rra is tervez�nk szabadt�ri el�ad�st Budapesten, de m�g nem lehet pontosan tudni, hogy hol.

Egy�bk�nt harmadikban-negyedikben m�r fontos, hogy az ember az egyetemen k�v�l is kipr�b�lja mag�t, �s ezt a tan�rok is �szt�nzik.

4. Az egyetemi darabjaitokat (Heged�s a h�ztet�n, T�sszent�s �s D�monol�gia) j�tssz�tok majd j�v�re is?

Sajnos val�sz�n�leg erre nem lesz lehet�s�g, mivel a k�vetkez� negyedikes �vfolyamnak is sz�ks�ge lesz az �dry Sz�npadra. Egyel�re �gy n�z ki, ezek a darabok j�niusig fognak csak menni.

5. A D�monol�gi�hoz ti �rt�tok a zen�t is. Ez hogyan j�tt?

Ez �gy kezd�d�tt, hogy Tasn�di Istv�n m�r r�g�ta szerette volna az Ed Wood-ot sz�npadra vinni, �s azt mondta, ezt a mi oszt�lyunkkal meg lehetne csin�lni. Bag� Bertalan v�llalta a darab rendez�s�t. (Vele m�r a Kokainfut�r c�m� darabban is egy�tt dolgoztunk.) Az volt az �tlet, hogy a pr�b�k induljanak improviz�ci�val, �s majd ebb�l k�s�bb kialakulnak a jelenetek. Az eredeti film t�rt�nete alapvet�en megmaradt, de kisebb v�ltoztat�sok az�rt vannak: a mi darabunkban egy gimn�ziumi oszt�ly szeretne egy horror-musicalt el�adni. A darab elej�n szellemekt�l k�rnek seg�ts�get ehhez, �gy kicsit m�g Frankenstein t�rt�nete is megjelenik.

Mi el�sz�r egy pr�zai darabnak sz�ntuk ezt, a zene tulajdonk�ppen egy boh�ckod�ssal kezd�d�tt. Egy este le�ltem a zongor�hoz, �s az egyik oszt�lyt�rsammal, Sz�cs Art�rral csak �gy elkezdt�nk zen�t �rni a jelenetekhez. Ez a t�bbieknek megtetszett, ez�rt megmutattuk a tan�rainknak, akik kisebb v�ltoztat�sokkal �t�rt�k a darabot zen�sre. �gy lett a D�monol�gia musical.

�n m�r kor�bban is �rtam zen�t a Pet�fi Musical St�di� �larcosb�l c�m� darabj�hoz, de a mostanival ellent�tben ott a hangszerel�st nem �n csin�ltam.

6. Mit gondolsz a „haknikr�l”?

Szerintem nagyon fontos, hogy az ember ugyanolyan sz�nvonalat ny�jtson, mint a sz�nh�zban el�ad�sokon, hiszen a k�z�ns�g ez alapj�n is �t�l, �s lehet, hogy ugyanazok n�znek meg minket sz�nh�zban is. Ugyanakkor ez sokkal nehezebb, mert el�fordul, hogy semmi lehet�s�g�nk nincs k�z�s pr�b�kra, vagy csak utols� pillanatban tudjuk meg, hogy m�snap valahol fel kell l�pni. A dalokat sem mi magunk v�lasztjuk ki, �s ha olyat kapunk, amit esetleg nem is ismert�nk el�gg�, akkor sokszor csak az aut�ban, utaz�s alatt van lehet�s�g gyakorolni. Ilyenkor m�g a k�r�lm�nyek is ismeretlenek sz�munkra: nem tudjuk, milyen lesz a sz�npad, a vil�gos�t�s �s a hangos�t�s.

Az ilyen fell�p�seknek k�l�nleges hangulatuk van. Ny�ron sokszor ut�na m�g f�rd�nk a Balatonban, vagy k�z�sen elmegy�nk valahova. �gy jobban megismerj�k egym�st is. Nagyon szeretem az ilyen „haknikat”, mert sokkal oldottabb a hangulatuk, mint egy sz�nh�zi darabnak.

7. Szokt�l izgulni a fell�p�sek el�tt? Mi van, ha bakiztok?

Alapvet�en nem vagyok izgul�s t�pus, de az rossz, ha nem tudtam el�gg� felk�sz�lni egy dallal. Olyankor pr�b�lom a sz�npad m�g�tt olvasgatni a sz�veget, hogy majd ne felejtsem el �nekl�s k�zben. M�g �gy is el�fordul n�ha, hogy improviz�lni kell, mert nem jut eszembe valami. Ilyenkor az ember megpr�b�lja kiv�gni mag�t valahogy. N�ha m�g a t�bbiek is tudnak seg�teni. Az a l�nyeg, hogy lehet�leg a k�z�ns�g ne vegyen �szre a ront�sb�l semmit.

8. Mit gondolsz a rajong�kr�l?

Sz�momra nagyon fontosak a rajong�k. Mikor Veszpr�mben j�tszottuk a Szt�rcsin�l�kat, nagyon sok levelet kaptam a n�z�kt�l. Megpr�b�ltam mindegyikre v�laszolni, de nekem az egy eg�sz est�s program, mert nem szeretek csak �gy odafirk�lni valamit egy cetlire, hanem figyelek a fogalmaz�sra �s a k�lalakra is. Zavart, hogy nem volt id�m mindenkinek vissza�rni. Szerencs�re ut�na pont tal�lkoztam azokkal, akikt�l levelet kaptam, �gy sz�ban megk�sz�nhettem nekik.

Szerintem egy sz�n�sznek fontos, hogy a rajong�k szeress�k, hiszen �k azok, akiknek dolgozunk, �k j�rnak sz�nh�zba megn�zni minket.

9. Egyszerre k�t �j szerepet is kapt�l. Mik ezek, �s hogyan fogod megoldani, hogy vid�ken �s Pesten is legyen id�d pr�b�lni?

A Mad�ch Sz�nh�zban fogok j�tszani a most k�sz�l�, Volt egyszer egy csapat c�m� Webber musicalben, Zalaegerszegen pedig a Laura c�m� darabban, amit Bag� Bertalan rendez.

A sz�nh�zak dolga lesz ezeket �sszeegyeztetni. T�bb szereposzt�ssal megoldhat� a dolog, de egyel�re nem tudjuk pontosan, hogy hogyan lesz, mert m�g csak most folynak a t�rgyal�sok.

A Laura bemutat�ja m�rciusban lesz, a Volt egyszer egy csapat premierje pedig m�jusban, addig most sokat kell majd ing�znunk a k�t v�ros k�z�tt.